Miért kell aljzatkiegyenlítőt használni?

Ezt a cikkünket is a vásárlóinkkal történt beszélgetéseink ihlették. Beszélgető partnereink sokszor kétkedve fogadják, hogy miért kellene padloponozniuk (aljzat kiegyenlíteniük), hisz a „mester” szerint (vagy rosszabb esetben a generálkivitelező szerint) jó az, mehet rá a laminált!

Ugye látott már olyat, hogy a laminált padló, klikkes szalagparketta hullámzott az elhaladó személy testsúlyától? Találkozott már recsegő, ropogó padlóval? Ez mind a rossz aljzat miatt van.

Akkor miért mondja a „mester”, hogy jó az aljzat? Mert:

• valószínűleg nem „mester”, nincs szakirányú (burkoló) végzettsége, jóesetben más szakiparból avanzsált át parkettásnak,
• nincs tisztában a padlóburkolatok fogadóaljzattal szemben támasztott követelményeivel,
• nem tud szakszerűen aljzatkiegyenlíteni, így ahelyett, hogy beismerné, hogy nem ért hozzá/ő nem vállal ilyet, inkább behazudja, hogy „jó’van az úgy”!
• spórolni akar a munkával és a költséggel, mármint nem Önnek spórolna, hanem magának.
• Van, aki tovább megy, és megmondja a tuti megoldást, hogy ahol egyenetlenség van, azt hogy oldja meg: majd vág ki oda alátét darabot, és a mélyedésbe majd két réteget fog rakni, azzal kitölti a rést, nem fog azután libegni a padló. Ennél a pontnál kell elzavarni a „mestert”.

A fogadóaljzatok egyenességével szemben általános elvárás, hogy két méteren belül 2-3 mm-nél nagyobb szinteltérés nem lehetséges. Fektessünk le egy kétméteres vízmértéket, és ha közte és az aljzat között átlátunk, és az így keletkező rés nagyobb 2-3 mm-nél, akkor az aljzat alkalmatlan burkolásra, aljzatkiegyenlítés szükséges.

Amennyiben tényleg szép esztrich beton a fogadó aljzat, tényleg teljesíti a fenti kritériumokat, eltekinthetünk az aljzatkiegyenlítéstől, úsztatott fektetési eljárás esetén. Viszont, ha parkettát ragasztunk akkor már szükséges.

A parketta ragasztók anyagigénye aljzatkiegyenlített felület esetén általában 1200-1300 g/m2. Az aljzatkiegyenlített felület szinte tükörsima, köszönhetően a nagyon apró szemcseméretnek, így a fogas vassal teljesen lehúzható a fölösleges ragasztómennyiség burkolás közben, annyit viszünk fel a felületre, amennyi szükséges. Az aljzatbeton sokkal nagyobb szemcseméretű homokból/sóderból készül, így a ragasztó felhúzásakor, sok anyag marad a szemcsék között, így extrém esetben akár 1700-2000 g/m2 lesz a ragasztó anyagigénye. Tehát érdemesebb, és olcsóbb aljzatkiegyenlítésre költeni, mert nélküle csak pazarolni fogjuk a ragasztót…

Hidegburkolatra, járólapra történő burkolás esetén is a fentiek érvényesek. Ellenőrizzük le egy léccel, vízmértékkel, hogy felállnak-e a sarkok, vannak-e kitüremkedő lapok. Ha a padló sík, tűréshatáron belüli, akkor kiegyenlítés nélkül elképzelhető az úsztatott fektetés. Ragasztáskor javasolt a kiegyenlítés, fugák feltöltése.